A vásárolt készletek_9: A
készletek fogalma, elemzési mutatói, finanszírozási formái
Ismertesse a logisztika fogalmát, fő szakaszait, a beszerzés
alapkérdéseit, az üzletkötés folyamatát!
Sorolja fel és jellemezze a készletek fajtáit!
Ismertesse a készletek értékelésekor használatos mutatószámokat!
Ismertesse a készletek finanszírozásának eszközeit!
Bevezetés
Feleletemben szeretném bemutatni a
vállalkozások készleteivel kapcsolatos tudnivalókat, a készletek elemzésének
mutatóit és finanszírozásuk eszközeit.
A logisztika, beszerzés, üzletkötés
Logisztikának nevezzük azt a
tevékenységet, amely biztosítja, hogy a vállalati folyamatok zavartalan
lebonyolításához szükséges anyagok, alkatrészek, termékek a megfelelő helyen és
időben, megfelelő minőségben, mennyiségben és választékban rendelkezésre
álljanak.
A logisztikai tevékenység három
szakaszra bontható, ez a beszerzés, a termelésellátás és az értékesítés.
Beszerzés alatt a vállalat
számára szükséges anyagok, alkatrészek külső forrásból történő biztosítását értjük.
A beszerzéssel kapcsolatban a következő alapkérdésekről kell döntést hozni.
1. A szükséges anyagot,
alkatrészt külső forrásból szerezzük be, vagy gyártsuk le mi magunk? Azt a
megoldást kell választani, amelyik gazdaságosabb a vállalkozás számára.
2. Vásárlás esetén melyik
szállítót válasszuk? A döntésben szerepet játszanak az árak, engedmények, a
minőség, a szállítási és fizetési feltételek, illetve a szállító megbízhatósága
is.
3. Hogyan ütemezzük a
megrendeléseket? A vállalkozás dönthet úgy, hogy rögzített időközönként rendeli
meg a készleteit, de lehetősége van akkor is rendelni, amikor a
készletmennyiség egy bizonyos szint alá csökken.
4. Hogyan történjen az üzletkötés
folyamata?
Az üzletkötés mindig az eladó
ajánlatával, vagy a vevő ajánlatkérésével kezdődik, az ajánlat elfogadása
jelenti az ügylet megkötését. Ezt követi a megrendelés, az adásvételi szerződés
megkötése. Ezután az eladó legyártja a megrendelt terméket, és azt a
szerződésben rögzített mennyiségben, minőségben és választékban leszállítja a
vevőnek. A vevő köteles a terméket átvenni és az ellenértékét kifizetni.
A készletek fajtái
A vállalkozások készleteit alapvetően két csoportba
soroljuk, beszélhetünk saját termelésű készletekről és vásárolt készletekről. A
készletek a mérlegben a Forgóeszközök között szerepelnek.
A vásárolt készleteknek három nagy csoportja van, az
anyagok, az áruk és a betétdíjas göngyölegek. Az anyagok olyan készletek,
amelyeket a vállalkozás felhasznál a tevékenysége során, nem őrzik meg eredeti
alakjukat, általában értékük beépül a késztermékek értékébe. Léteznek
alapanyagok, segédanyagok, üzem- és fűtőanyagok, fenntartási anyagok, építési
anyagok és egyéb anyagok is.
Az áruk olyan készletek, amelyeket a vállalkozás változatlan
formában értékesít tovább, kizárólag továbbértékesítési célból vásárolja meg
őket.
A betétdíjas göngyölegek olyan csomagolási eszközök, amelyek
segítik a termékek szállítását, és megóvják a termékeket. Többször
felhasználhatóak, a kibocsátónak pedig visszaváltási kötelezettsége van rájuk vonatkozóan.
Betétdíjas göngyölegek például a hordók, raklapok, rekeszek is.
A készletek értékelésekor használatos mutatószámok
A készletek értékeléséhez,
elemzéséhez a vállalkozások többféle mutatószámot is használhatnak. Ezek közül
a legfontosabbak a fajlagos anyagfelhasználás, az anyagkihozatali mutató és a
készletek forgási sebessége.
A fajlagos anyagfelhasználás
megmutatja, hogy egységnyi termék előállításhoz mennyi anyagra volt szükség.
Kiszámításakor az anyagfelhasználás mennyiségét vagy értékét kell elosztanunk
az előállított termékmennyiséggel. Így kiszámolható, hogy például egy kilogram
kenyér előállításához mennyi lisztre volt szükség.
Az anyagkihozatali mutató azt
mutatja meg, hogy egységnyi anyag felhasználásával mennyi terméket lehetett
előállítani. Kiszámításakor az előállított termék mennyiségét el kell osztani
az anyagfelhasználás mennyiségével. Kiszámítható így például, hogy 1 kg
lisztből mennyi kenyeret lehetett előállítani.
A készletek forgási sebessége
kétféle mutatóval jellemezhető. A fordulatok száma azt mutatja meg, hogy az
adott készletfajta az adott időszak alatt hányszor cserélődi ki, térül meg az
eladási forgalomban. Kiszámításakor az adott időszak eladási forgalmát kell
elosztani az adott időszak átlagkészletének értékével. Mértékegysége a
fordulat.
A forgási idő azt mutatja meg,
hogy az átlagkészlet értéke átlagosan hány nap alatt térül meg az eladási
forgalomban. Kiszámításához az átlagkészlet értékét el kell osztani az egy
napra jutó eladási forgalommal. Mértékegysége a nap.
A készletek értékeléséhez más
mutatószámokat is használhatunk, például a megoszlási viszonyszámot, amellyel
vizsgálható az egyes készletfajták aránya az összes készleten belül. A
dinamikus viszonyszámok segítségével a készletek időbeli változása vizsgálható,
de a készletgazdálkodásban használt mutatószámok közé sorolhatóak a
középértékek is: az átlagok, a módusz és a medián is.
A készletek finanszírozásának eszközei
A készletek finanszírozásának
eszközei lehetnek saját pénzeszközök, tartós passzívák – például
munkabértartozás, adókötelezettségek -, szállítókkal szembeni tartozások, az év
közben képződő és a vállalkozásnál maradó nyereség, bankhitelek és váltók is. A
készletek finanszírozása esetén fontos ügyelni a likviditás, vagyis folyamatos
fizetőképesség biztosítására is. A vállalkozásnak figyelemmel kell kísérnie a
fizetési határidőket, össze kell hangolnia a be- és kiáramló pénzeket.
Befejezés
Összegezve elmondható, hogy a
vállalkozások működéséhez nélkülözhetetlenek a készletek, melyek beszerzése,
vállalaton belüli mozgatása és értékesítése a logisztika elsődleges feladata. A
készletek különböző mutatószámokkal elemezhetőek, finanszírozásuk több
forrásból is megvalósítható.
Kulcsszavak:
logisztika, beszerzés, termelésellátás, értékesítés, üzletkötés, saját
termelésű készletek, vásárolt készletek, anyagok, áruk, betétdíjas göngyölegek,
fajlagos anyagfelhasználás, anyagkihozatali mutató, készletek forgási
sebessége, fordulatok száma, forgási idő, megoszlási viszonyszám, dinamikus
viszonyszámok, középértékek, likviditás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése