2015. február 1., vasárnap

4. tétel: Az általános forgalmi adó, a társasági adó és a személyi jövedelemadó (A vállalkozás és az államháztartás kapcsolata)

A vállalkozás és az államháztartás kapcsolata_4: Az általános forgalmi adó, a társasági adó és a személyi jövedelemadó

Definiálja az adózással kapcsolatos fogalmakat: adó alanya, tárgya, alapja, mértéke, adómentesség, adókedvezmény!
Ismertesse az általános forgalmi adó (áfa), a társasági adó és a személyi jövedelemadó jellemzőit! Térjen ki mindegyik esetben az adóalanyra, az adó alapjára és az adó mértékére!

Bevezetés

Feleletemben szeretném bemutatni az adózással kapcsolatos legfontosabb fogalmakat, illetve három fontos adófajtát, az általános forgalmi adót, a társasági adót és a személyi jövedelemadót.

Az adózással kapcsolatos fogalmak

Az adók az államháztartás legfontosabb bevételei közé tartoznak, ezek az állam által kivetett, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli befizetési kötelezettségek. A legfontosabb adózással kapcsolatos fogalmak az adó alanya, tárgya, alapja és mértéke, valamint az adómentesség és az adókedvezmény.
Az adó alanyának nevezzük azt a személyt vagy közösséget, akit a jogszabály adófizetésre kötelez. Például személyi jövedelemadó esetén az adó alanya a magánszemély.
Az adó tárgya az a dolog, tevékenység, esemény vagy bevétel, amelyhez az adófizetési kötelezettség kapcsolódik. Az adó tárgya lehet például jövedelem, termék, nyeremény vagy ingatlan is.
Az adó alapja az a pénzben vagy más mértékegységben kifejezett mennyiség, amit alapul vesznek az adó kiszámításakor. Például a személyi jövedelemadó alapja a naptári évben megszerzett összes adóköteles jövedelem.
Az adó mértéke az adóalap egységére jutó adó összege, kifejezhető tételesen (például Ft/fő) és százalékosan is, például a személyi jövedelemadó esetén az adó mértéke 16%. A százalékosan meghatározott adómérték lehet lineáris és progresszív. A lineáris adómérték esetén az adó mértéke az adó alapjának nagyságától függetlenül állandó, a progresszív adómérték esetén az adó mértéke az adó alapjának egy bizonyos szintje felett megváltozik.
Az adókedvezmény a kiszámított adó összegének mérséklését jelenti, ebben az esetben az adó egy meghatározott részét nem kell megfizetni.
Az adómentesség teljes felmentést jelent bizonyos előírt adókötelezettség alól. Például adómentes jövedelem a családi pótlék, a nyugdíj és a szociális ellátás is.
A továbbiakban szeretném bemutatni az általános forgalmi adót, a társasági adót és a személyi jövedelemadót.

Az általános forgalmi adó

Az általános forgalmi adó, vagyis az áfa a termékek és szolgáltatások forgalmazásának teljes folyamatát átfogja, mindig fel kell számolni, ha a terméket vagy szolgáltatást értékesítik. Az értékesítő áthárítja az áfát a termék vagy szolgáltatás vevőjére, fogyasztójára, vagyis az adó terhét mindig a végső fogyasztó viseli.
Az értékesítéskor felszámított adót fizetendő adónak, a vásárláskor felszámított adót előzetesen felszámított (levonható) adónak nevezzük. Az adott vállalkozás a fizetendő és a levonható adók különbözetét fizeti be az állami költségvetésbe.

Ha a fizetendő adó nagyobb, mint a levonható adó, a különbözetet be kell fizetni. Ha a levonható adó a nagyobb, mint a fizetendő, akkor a különbözetet a vállalkozás visszaigényelheti.
Az adó nem költség, azaz az eszközök felhasználásakor a termelés költségeit nem növeli. Az áfa számlaadási kötelezettségre épül, az adó visszaigénylésének feltétele a pontosan kiállított számla.
Az áfa esetén az adó alapja az eladott termék vagy szolgáltatás felárral növelt, engedményekkel és visszáruval csökkentett értéke. Az adó mértéke jellemzően 27%, de bizony termékekre és szolgáltatásokra 5 vagy 18%-os áfakulcs vonatkozik, erről az áfa törvény rendelkezik.
Az adómentesség az áfa esetén azt jelenti, hogy a jogszabály bizonyos értékesítéseket és vállalkozói kört mentesít az adókötelezettség alól. Az ilyen esetekben a vállalkozásnak nem kell felszámítania az értékesítési árban az áfát, de nem is igényelheti vissza a beszerzéseit terhelő adót. Megkülönböztetünk alanyi és tárgyi adómentességet.
Az alanyi adómentességet azok az adóalanyok választhatják, akiknek az árbevétele a törvényben előírt összeg, 5.000.000 Ft alatt marad. Az ilyen vállalkozások nem vezetnek áfa nyilvántartásokat, nem számolnak fel adót. Az értékhatár túllépése esetén azonban az adómentességül megszűnik, és két évig nem választhatják az alanyi adómentességet.
A tárgyi adómentesség bizonyos értékesítési, szolgáltatási tevékenységekre vonatkozik, ide tartozik az akkreditált oktatás, a kollégiumi ellátás, a szociális ellátás és a postai szolgáltatás is.

A társasági adó

A társasági adó a vállalkozásokat terheli, a vállalkozási tevékenységet folytató adózó jövedelme után kell megfizetni. Az adókötelezettség a vállalkozási tevékenység megkezdésének napjától a tevékenység befejezésének napjáig tart.
A társasági adó esetén az adó alapja az adózás előtti eredmény, amihez hozzá kell adni az adóalapot növelő tételeket, és le kell vonni belőle az adóalapot csökkentő tételeket.
Az adó mértéke a pozitív adóalap 10%-a 500.000.000 Ft-ig, azon felül viszont 19%.
A kiszámított adót csökkenthetik bizonyos adókedvezmények, például a kis- és középvállalkozások adókedvezménye és a fejlesztési adókedvezmény.

A személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadót a munkavállalók fizetik, az adó alapja a munkavállaló adóévi összes jövedelme, mértéke 16%.

Befejezés

Az egyes adófajtákat tehát jellemezhetjük az adó alanyával, tárgyával, alapjával és mértékével, illetve fontos figyelembe venni az adófajtára jellemző adókedvezményeket és adómentességet is.

Kulcsszavak:

adó, adó alanya, adó tárgya, adó alapja, adó mértéke, adókedvezmény, adómentesség, általános forgalmi adó, fizetendő és levonható áfa, alanyi adómentesség, tárgyi adómentesség, társasági adó, személyi jövedelemadó

1 megjegyzés:

  1. Szia esetleg feltudnád tenni a többi tételt is? Nagy szükségem lenne rá.

    VálaszTörlés