A vásárolt készletek_10: A vásárolt
készletekkel kapcsolatos bizonylatok
Sorolja fel és mutassa be a készletekkel kapcsolatos nyilvántartásokat!
Ismertesse be és jellemezze a készletváltozások vállalkozáson belül
használatos bizonylatait!
Mutassa be a szállítótól érkező bizonylatok tartalmát!
Bevezetés
A vállalkozások működéséhez
nélkülözhetetlenek a készletek, melyek biztosítják a termelés és az értékesítés
zavartalan lebonyolítását. A mérlegben a forgóeszközök között szerepelnek,
alapvetően két nagy csoportjuk van, a saját termelésű készletek és a vásárolt
készletek. A vásárolt készletek közé tartoznak az anyagok, az áruk és a
betétdíjas göngyölegek. Feleletemben szeretném bemutatni a készletekkel
kapcsolatos nyilvántartásokat, valamint a készletváltozásokkor használatos
külső és belső bizonylatokat.
A készletekkel kapcsolatos nyilvántartások
A készletekkel kapcsolatos
nyilvántartások több okból is fontosak a vállalkozások számára. A
nyilvántartások segítséget nyújtanak a beszerzési és értékesítési döntések meghozatalában,
lehetővé teszik az esetleges hiányok feltárását, és így az elszámoltatást,
illetve ezeknek a nyilvántartásoknak egyeztetési szerepe is van, kapcsolatot
létesítenek a raktár, a könyvelés és a pénzügy között, alapot szolgáltatnak a
könyvviteli feladatok elvégzéséhez.
A készletgazdálkodáshoz
kapcsolódó nyilvántartások közé tartozik a megrendelések nyilvántartása, a szállítói
folyószámla nyilvántartások, az áfa nyilvántartása és a raktári
nyilvántartások.
A megrendelések nyilvántartása
tartalmazza az elküldött, visszaigazolt és elfogadott megrendelések állományát,
információt ad a szállítási határidőkről és a beszállítások tervezett üteméről.
A nyilvántartásból kiderült, hogy az elküldött megrendelések közül melyiket
igazolta vissza szállító, és hogy mikor milyen szállítmány érkezése várható.
A szállítói számlákat a beérkezés
sorrendjében meg kell őrizni a vállalkozásoknak. Nagyobb forgalom, állandó
partneri kapcsolatok esetén szállítónként külön nyilvántartást kell vezetni,
ezek a szállítói folyószámla nyilvántartások. Tartalmazzák a szállítók
azonosító adatait, a tartozások keletkezésének idejét, a bizonylatok számát, a
kiegyenlítés módját, határidejét, illetve azt is, hogy a kiegyenlítés
megtörtént-e. A nyilvántartások nyomon követhetővé teszik, hogy melyik
szállítóval szemben milyen tartozásai vannak a vállalkozásnak.
A vállalkozásoknak az általános
forgalmi adó, vagyis áfa megállapításához, bevallásához és elszámolásához is
nyilvántartást kell vezetniük. A nyilvántartásból megállapítható az adó alapja
és összege is. A vállalkozások külön tartják nyilván a fizetendő
(értékesítésből származó) áfát és a levonható (beszerzésből származó) áfát. Az
áfa bevallása történhet havonta, negyedévente és évente is.
A vállalkozásoknak számon kell
tartaniuk a raktáron levő áruk, anyagok, alkatrészek mennyiségét és állapotát
is, a raktári nyilvántartások célja, hogy a raktári készletek mennyisége
bármikor megállapítható legyen. A nyilvántartás készletnyilvántartó lapokon
történik, amik tartalmazzák az adott készlet azonosító adatait, a
készletváltozások azonosítóját, a bizonylati azonosítót, a készletben
bekövetkezett változást és az új egyenleg. A nyilvántartások biztosítják, hogy
semmilyen készletből ne legyen túl nagy elfekvő mennyiség vagy hiány.
A készletváltozások vállalkozáson belül használt bizonylatai
A bemutatott nyilvántartások
alapjául a különböző készletváltozásokhoz kapcsolódó bizonylatok szolgálnak.
Ezeknek a bizonylatoknak két nagy csoportja van, a belső és a külső
bizonylatok. A készletgazdálkodás belső bizonylatait a vállalkozás állítja ki,
ide tartozik az anyag-bevételezési jegy, az anyag-kivételezési jegy és az anyag-visszavételezési
jegy.
Az anyag-bevételezési jegyet a
raktáros állítja ki a készlet megérkezésekor, aláírásával igazolja az anyagok raktárba
való bevételezését. A bizonylat egyik példánya a szállítólevéllel együtt a
számlaellenőrzéshez kerül, ahol az adatokat egyeztetik. Ha az adatok
megegyeznek, megtörténik a pénzügyi teljesítés. Az anyag-bevételezési jegy
második példánya a raktárban marad, a harmadik pedig az analitikus könyveléshez
kerül.
Az anyag-kivételezési jegyet
akkor állítja ki a raktáros, amikor a szóban forgó készletet felhasználják a
termeléshez vagy értékesítéshez. A bizonylatot a raktáros és a készletet átvevő
személy is aláírja. A bizonylat egy példánya a raktárban marad, egy példány az
átvevő üzembe, egy harmadik pedig az analitikus könyveléshez kerül.
Az anyag-visszavételezési jegy
akkor kerül kiállításra, ha a korábban a raktárból kivételezett anyagot az
üzemből visszaszállítják a raktárba.
A szállítótól érkező bizonylatok
A készletek változásának külső
bizonylatai is vannak, melyek a szállítótól érkeznek, ezek a szállítólevél és a
szállítói számla.
A szállítólevél a szállítmányt
kísérő okmány, a szállító vállalkozás állítja ki. Lehetővé teszi a vállalathoz
beérkezett készlet mennyiségének, minőségének és árának ellenőrzését.
A szállítói számla szigorú
számadású bizonylat, sorszám szerint minden példánnyal el kell számolni,
belejavítani nem szabad. A hibásan kiállított számlát érvényteleníteni
(sztornózni) kell, és helyette újat kell készíteni. A hibás számlát csak a
kiállító módosíthatja, a helyesbítés történhet új vagy helyesbítő számla
kiállításával.
A szállítói számlának
tartalmaznia kell:
- a számla sorszámát
- a számlakibocsátó nevét, címét, adóigazgatási azonosítóját
- a vevő nevét, címét
- a számla kibocsátásnak keltét (dátum)
- a teljesítés időpontját (amikor az árut leszállították)
- az eladott termék vagy szolgáltatás statisztikai
besorolási számát
- a termék vagy szolgáltatás nevét, jellemzőit
- a termék vagy szolgáltatás egységárát (adó nélkül)
- a termék vagy szolgáltatás mennyiségi egységét (pl. db,
kg), mennyiségét (pl. 10 db, 20
kg )
- az adó mértékét (pl. 27 %)
- az adó összegét (pl. a termék áfa nélküli értékének 27
%-a)
- a számla adó nélküli értékének összegét
- a számla adóval növelt értékének összegét
Ha a vállalkozás folyamatosan készpénzért értékesít, az
értékesítésről adhat egyszerűsített számlát illetve nyugtát.
Befejezés
Összegezve elmondható, hogy a
készletgazdálkodás nyilvántartása rendkívül fontos a vállalkozások számára, ez
teszi lehetővé, hogy a vállalkozás pontos információkkal rendelkezzen a
készleteiről, illetve a nyilvántartások alapjául szolgáló bizonylatok
nélkülözhetetlenek a vállalkozás könyvvezetéséhez is.
Kulcsszavak:
készletgazdálkodás, megrendelések nyilvántartása, szállítói folyószámla
nyilvántartások, áfa nyilvántartása, raktári nyilvántartások,
anyag-bevételezési jegy, anyag-kivételezési jegy, anyag-visszavételezési jegy,
szállítólevél, szállítói számla
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése