A vállalkozás és az államháztartás kapcsolata_3: Az
adók és támogatások
Ismertesse az államháztartás alrendszereit, az államháztartás
kapcsolatát a vállalkozásokkal!
Értelmezze az állami költségvetés egyenlegét!
Ismertesse és magyarázza meg az állam legfőbb bevételeit!
Csoportosítsa az adókat az adóteher viselője és az adóztatás
jogosultsága szerint!
Sorolja fel a vállalkozást valamint a munkavállalót terhelő
befizetéseket!
Ismertesse az állami támogatások fajtáit!
Bevezetés
Feleletemben szeretném bemutatni
az államháztartás és a vállalkozások kapcsolatát, az államháztartás
alrendszereit, az állam költségvetését, bevételeit, a különböző adókat és azok
csoportosítási módjait, a vállalkozásokat és a munkavállalókat terhelő
befizetéseket és az állami támogatások fajtáit.
Az államháztartás alrendszerei és kapcsolata a vállalkozásokkal
Az államháztartás az állam
funkcióinak ellátását szolgáló gazdálkodási rendszert jelenti, magában foglalja
a közpénzekkel és közvagyonnal való gazdálkodást, illetve annak jogi
szabályozását. 2010. január 1-je óta az államháztartás két alrendszerből, a
központi és az önkormányzati alrendszerből tevődik össze.
A vállalatok kétféle módon
kapcsolódnak az állami költségvetéshez: egyrészt adókat és egyéb befizetéseket
teljesítenek az állam felé, másrészt bizonyos esetekben az állam támogatásokat
nyújt a vállalkozásoknak.
Az állami költségvetés
Az állami költségvetést az állam
bevételei és kiadásai alkotják, vagyis az állami költségvetés egyenlege az
állam pénzügyi helyzetét mutatja meg, három különböző egyenlegtípusról beszélhetünk.
Ha a bevételek összege meghaladja a kiadásokét, a költségvetés szufficites, az
államnak megtakarítása képződik, ha viszont a kiadások összege magasabb a
bevételekénél, akkor deficites költségvetésről beszélünk, ebben az esetben az
állam hitelfelvételre kényszerül. Ha a bevételek és a kiadások összege
megegyezik, nullszaldós költségvetésről beszélünk.
Az állam legfontosabb bevételei
Az államháztartás legfőbb
bevételei közé az adók, vámok és illetékek tartoznak. Az adó az állam által
kivetett, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli befizetési kötelezettség. A vám a
vámhatáron áthaladó áruk után fizetendő speciális adó. Az illeték egy előre
meghatározott mértékű, közvetlen ellenszolgáltatás fejében kötelezően
teljesítendő befizetés, azon költségek megtérülését szolgálja, amelyek
államigazgatási és bírósági szervek eljárásaival kapcsolatban merülnek fel.
A továbbiakban az adókat
szeretném részletesebben bemutatni.
Az adók csoportosítása
Az adókat megkülönböztethetjük az
adóteher viselője és az adóztatás jogosultsága szerint. Az adóteher viselője
szerint beszélhetünk közvetlen és közvetett adókról. A közvetlen adók esetében
az adó fizetője és az adóteher viselője ugyanaz a személy, ilyen adó a személyi
jövedelemadó és a társasági adó. Közvetett adó esetén eltér egymástól az adó
fizetője és az adóteher viselője, ilyen adó az áfa és a jövedéki adó is.
Az adóztatás jogosultsága szerint
megkülönböztetünk központi és helyi adókat. A központi adókat, például az áfát,
társasági adót és a személyi jövedelemadót a központi költségvetésbe kell
befizetni, a helyi adókat viszont a helyi önkormányzatok szabják ki, és nekik
is kell befizetni, ilyen adó a kommunális adó, a helyi iparűzési adó és a
telekadó is.
A vállalkozásokat és a munkavállalókat terhelő befizetések
Szeretném bemutatni a
vállalkozásokat és a munkavállalókat terhelő befizetéseket is. A
vállalkozásokat a társasági adó, az egyszerűsített vállalkozói adó, az áfa
(általános forgalmi adó), a jövedéki adó és a helyi adók érintik, illetve
vannak olyan befizetési kötelezettségeik, amik nem adók, ilyen például a
társadalombiztosítási járulék és a szakképzési hozzájárulás is. Ezek a
kötelezettségek a vállalkozásokat terhelik, és ők is fizetik be azokat.
Vannak olyan befizetések, amelyek
a munkavállalókat terhelik, például a személyi jövedelemadó és a nyugdíj- és
egészségbiztosítási járulék, ezeket a vállalkozás levonja a munkavállaló
keresetéből, és befizeti azokat az állami költségvetésbe.
Az állami támogatások
Az állami költségvetés
kiadásainak egy részét a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások adják.
Ezek a támogatások két csoportba sorolhatóak, lehetnek közvetlenek és
közvetettek. Közvetlen támogatás esetén az állam a központi költségvetésből
kiutal egy bizonyos pénzösszeget a vállalkozás számára. Ide tartoznak például a
normatív támogatások, mikor az állam bizonyos mennyiségek, például termőterület
mérete vagy oktatott személyek száma alapján adja a támogatást, de ide
sorolhatóak az egyedi támogatások és a munkahelyteremtő beruházások támogatása
is.
Közvetett támogatás esetében nem
pénzkiutalás történi, hanem az állam lemond az őt megillető bevételek egy
részértől, például bizonyos adókból kedvezményeket ad. Az adókedvezmény a
kiszámított adó mérséklését jelenti, az adó egy meghatározott részét nem kell
befizetni.
Befejezés
Az államháztartás tehát egy olyan
gazdálkodási rendszer, ami az állam feladatainak ellátását szolgálja, a
feladatok költségeit az állami költségvetésből valósíthatja meg. Az állami
költségvetés egyenlegét a bevételek és kiadások adják meg. A bevételek jelentős
részét a különböző adók teszik ki, melyek egy része a vállalkozásokat és a
munkavállalókat terheli. A kiadások közé tartoznak az állami támogatások,
melyekkel az állam a vállalkozásokat segíti.
Kulcsszavak:
államháztartás, állami költségvetés, központi alrendszer, önkormányzati
alrendszer, költségvetési egyenleg, szufficites költségvetés, deficites
költségvetés, nullszaldós költségvetés, adó, vám, illeték, közvetlen adó,
közvetett adó, központi adó, helyi adó, társasági adó, egyszerűsített
vállalkozói adó, áruforgalmi adó, jövedéki adó, helyi adó,
társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, személyi jövedelemadó,
nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, közvetlen állami támogatások, normatív
támogatások, közvetett állami támogatások, adókedvezmény
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése