10. tétel: A vásárolt készletekkel kapcsolatos bizonylatok (A vásárolt készletek)

A vásárolt készletek_10: A vásárolt készletekkel kapcsolatos bizonylatok

Sorolja fel és mutassa be a készletekkel kapcsolatos nyilvántartásokat!

Ismertesse be és jellemezze a készletváltozások vállalkozáson belül használatos bizonylatait!

Mutassa be a szállítótól érkező bizonylatok tartalmát!

Bevezetés

A vállalkozások működéséhez nélkülözhetetlenek a készletek, melyek biztosítják a termelés és az értékesítés zavartalan lebonyolítását. A mérlegben a forgóeszközök között szerepelnek, alapvetően két nagy csoportjuk van, a saját termelésű készletek és a vásárolt készletek. A vásárolt készletek közé tartoznak az anyagok, az áruk és a betétdíjas göngyölegek. Feleletemben szeretném bemutatni a készletekkel kapcsolatos nyilvántartásokat, valamint a készletváltozásokkor használatos külső és belső bizonylatokat.

A készletekkel kapcsolatos nyilvántartások

A készletekkel kapcsolatos nyilvántartások több okból is fontosak a vállalkozások számára. A nyilvántartások segítséget nyújtanak a beszerzési és értékesítési döntések meghozatalában, lehetővé teszik az esetleges hiányok feltárását, és így az elszámoltatást, illetve ezeknek a nyilvántartásoknak egyeztetési szerepe is van, kapcsolatot létesítenek a raktár, a könyvelés és a pénzügy között, alapot szolgáltatnak a könyvviteli feladatok elvégzéséhez.

A készletgazdálkodáshoz kapcsolódó nyilvántartások közé tartozik a megrendelések nyilvántartása, a szállítói folyószámla nyilvántartások, az áfa nyilvántartása és a raktári nyilvántartások.

A megrendelések nyilvántartása tartalmazza az elküldött, visszaigazolt és elfogadott megrendelések állományát, információt ad a szállítási határidőkről és a beszállítások tervezett üteméről. A nyilvántartásból kiderült, hogy az elküldött megrendelések közül melyiket igazolta vissza szállító, és hogy mikor milyen szállítmány érkezése várható.

A szállítói számlákat a beérkezés sorrendjében meg kell őrizni a vállalkozásoknak. Nagyobb forgalom, állandó partneri kapcsolatok esetén szállítónként külön nyilvántartást kell vezetni, ezek a szállítói folyószámla nyilvántartások. Tartalmazzák a szállítók azonosító adatait, a tartozások keletkezésének idejét, a bizonylatok számát, a kiegyenlítés módját, határidejét, illetve azt is, hogy a kiegyenlítés megtörtént-e. A nyilvántartások nyomon követhetővé teszik, hogy melyik szállítóval szemben milyen tartozásai vannak a vállalkozásnak.

A vállalkozásoknak az általános forgalmi adó, vagyis áfa megállapításához, bevallásához és elszámolásához is nyilvántartást kell vezetniük. A nyilvántartásból megállapítható az adó alapja és összege is. A vállalkozások külön tartják nyilván a fizetendő (értékesítésből származó) áfát és a levonható (beszerzésből származó) áfát. Az áfa bevallása történhet havonta, negyedévente és évente is.

A vállalkozásoknak számon kell tartaniuk a raktáron levő áruk, anyagok, alkatrészek mennyiségét és állapotát is, a raktári nyilvántartások célja, hogy a raktári készletek mennyisége bármikor megállapítható legyen. A nyilvántartás készletnyilvántartó lapokon történik, amik tartalmazzák az adott készlet azonosító adatait, a készletváltozások azonosítóját, a bizonylati azonosítót, a készletben bekövetkezett változást és az új egyenleg. A nyilvántartások biztosítják, hogy semmilyen készletből ne legyen túl nagy elfekvő mennyiség vagy hiány.

A készletváltozások vállalkozáson belül használt bizonylatai

A bemutatott nyilvántartások alapjául a különböző készletváltozásokhoz kapcsolódó bizonylatok szolgálnak. Ezeknek a bizonylatoknak két nagy csoportja van, a belső és a külső bizonylatok. A készletgazdálkodás belső bizonylatait a vállalkozás állítja ki, ide tartozik az anyag-bevételezési jegy, az anyag-kivételezési jegy és az anyag-visszavételezési jegy.

Az anyag-bevételezési jegyet a raktáros állítja ki a készlet megérkezésekor, aláírásával igazolja az anyagok raktárba való bevételezését. A bizonylat egyik példánya a szállítólevéllel együtt a számlaellenőrzéshez kerül, ahol az adatokat egyeztetik. Ha az adatok megegyeznek, megtörténik a pénzügyi teljesítés. Az anyag-bevételezési jegy második példánya a raktárban marad, a harmadik pedig az analitikus könyveléshez kerül.

Az anyag-kivételezési jegyet akkor állítja ki a raktáros, amikor a szóban forgó készletet felhasználják a termeléshez vagy értékesítéshez. A bizonylatot a raktáros és a készletet átvevő személy is aláírja. A bizonylat egy példánya a raktárban marad, egy példány az átvevő üzembe, egy harmadik pedig az analitikus könyveléshez kerül.

Az anyag-visszavételezési jegy akkor kerül kiállításra, ha a korábban a raktárból kivételezett anyagot az üzemből visszaszállítják a raktárba.

A szállítótól érkező bizonylatok

A készletek változásának külső bizonylatai is vannak, melyek a szállítótól érkeznek, ezek a szállítólevél és a szállítói számla.

A szállítólevél a szállítmányt kísérő okmány, a szállító vállalkozás állítja ki. Lehetővé teszi a vállalathoz beérkezett készlet mennyiségének, minőségének és árának ellenőrzését.

A szállítói számla szigorú számadású bizonylat, sorszám szerint minden példánnyal el kell számolni, belejavítani nem szabad. A hibásan kiállított számlát érvényteleníteni (sztornózni) kell, és helyette újat kell készíteni. A hibás számlát csak a kiállító módosíthatja, a helyesbítés történhet új vagy helyesbítő számla kiállításával.

A szállítói számlának tartalmaznia kell:

- a számla sorszámát

- a számlakibocsátó nevét, címét, adóigazgatási azonosítóját

- a vevő nevét, címét

- a számla kibocsátásnak keltét (dátum)

- a teljesítés időpontját (amikor az árut leszállították)

- az eladott termék vagy szolgáltatás statisztikai besorolási számát

- a termék vagy szolgáltatás nevét, jellemzőit

- a termék vagy szolgáltatás egységárát (adó nélkül)

- a termék vagy szolgáltatás mennyiségi egységét (pl. db, kg), mennyiségét (pl. 10 db, 20 kg)

- az adó mértékét (pl. 27 %)

- az adó összegét (pl. a termék áfa nélküli értékének 27 %-a)

- a számla adó nélküli értékének összegét

- a számla adóval növelt értékének összegét

Ha a vállalkozás folyamatosan készpénzért értékesít, az értékesítésről adhat egyszerűsített számlát illetve nyugtát.

Befejezés

Összegezve elmondható, hogy a készletgazdálkodás nyilvántartása rendkívül fontos a vállalkozások számára, ez teszi lehetővé, hogy a vállalkozás pontos információkkal rendelkezzen a készleteiről, illetve a nyilvántartások alapjául szolgáló bizonylatok nélkülözhetetlenek a vállalkozás könyvvezetéséhez is.

Kulcsszavak:

készletgazdálkodás, megrendelések nyilvántartása, szállítói folyószámla nyilvántartások, áfa nyilvántartása, raktári nyilvántartások, anyag-bevételezési jegy, anyag-kivételezési jegy, anyag-visszavételezési jegy, szállítólevél, szállítói számla

9. tétel: A készletek fogalma, elemzési mutatói, finanszírozási formái (A vásárolt készletek)

A vásárolt készletek_9: A készletek fogalma, elemzési mutatói, finanszírozási formái

Ismertesse a logisztika fogalmát, fő szakaszait, a beszerzés alapkérdéseit, az üzletkötés folyamatát!

Sorolja fel és jellemezze a készletek fajtáit!

Ismertesse a készletek értékelésekor használatos mutatószámokat!

Ismertesse a készletek finanszírozásának eszközeit!

Bevezetés

Feleletemben szeretném bemutatni a vállalkozások készleteivel kapcsolatos tudnivalókat, a készletek elemzésének mutatóit és finanszírozásuk eszközeit.

A logisztika, beszerzés, üzletkötés

Logisztikának nevezzük azt a tevékenységet, amely biztosítja, hogy a vállalati folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges anyagok, alkatrészek, termékek a megfelelő helyen és időben, megfelelő minőségben, mennyiségben és választékban rendelkezésre álljanak.

A logisztikai tevékenység három szakaszra bontható, ez a beszerzés, a termelésellátás és az értékesítés.

Beszerzés alatt a vállalat számára szükséges anyagok, alkatrészek külső forrásból történő biztosítását értjük. A beszerzéssel kapcsolatban a következő alapkérdésekről kell döntést hozni.

1. A szükséges anyagot, alkatrészt külső forrásból szerezzük be, vagy gyártsuk le mi magunk? Azt a megoldást kell választani, amelyik gazdaságosabb a vállalkozás számára.

2. Vásárlás esetén melyik szállítót válasszuk? A döntésben szerepet játszanak az árak, engedmények, a minőség, a szállítási és fizetési feltételek, illetve a szállító megbízhatósága is.

3. Hogyan ütemezzük a megrendeléseket? A vállalkozás dönthet úgy, hogy rögzített időközönként rendeli meg a készleteit, de lehetősége van akkor is rendelni, amikor a készletmennyiség egy bizonyos szint alá csökken.

4. Hogyan történjen az üzletkötés folyamata?

Az üzletkötés mindig az eladó ajánlatával, vagy a vevő ajánlatkérésével kezdődik, az ajánlat elfogadása jelenti az ügylet megkötését. Ezt követi a megrendelés, az adásvételi szerződés megkötése. Ezután az eladó legyártja a megrendelt terméket, és azt a szerződésben rögzített mennyiségben, minőségben és választékban leszállítja a vevőnek. A vevő köteles a terméket átvenni és az ellenértékét kifizetni.

A készletek fajtái

A vállalkozások készleteit alapvetően két csoportba soroljuk, beszélhetünk saját termelésű készletekről és vásárolt készletekről. A készletek a mérlegben a Forgóeszközök között szerepelnek.

A vásárolt készleteknek három nagy csoportja van, az anyagok, az áruk és a betétdíjas göngyölegek. Az anyagok olyan készletek, amelyeket a vállalkozás felhasznál a tevékenysége során, nem őrzik meg eredeti alakjukat, általában értékük beépül a késztermékek értékébe. Léteznek alapanyagok, segédanyagok, üzem- és fűtőanyagok, fenntartási anyagok, építési anyagok és egyéb anyagok is.

Az áruk olyan készletek, amelyeket a vállalkozás változatlan formában értékesít tovább, kizárólag továbbértékesítési célból vásárolja meg őket.

A betétdíjas göngyölegek olyan csomagolási eszközök, amelyek segítik a termékek szállítását, és megóvják a termékeket. Többször felhasználhatóak, a kibocsátónak pedig visszaváltási kötelezettsége van rájuk vonatkozóan. Betétdíjas göngyölegek például a hordók, raklapok, rekeszek is.

A készletek értékelésekor használatos mutatószámok

A készletek értékeléséhez, elemzéséhez a vállalkozások többféle mutatószámot is használhatnak. Ezek közül a legfontosabbak a fajlagos anyagfelhasználás, az anyagkihozatali mutató és a készletek forgási sebessége.

A fajlagos anyagfelhasználás megmutatja, hogy egységnyi termék előállításhoz mennyi anyagra volt szükség. Kiszámításakor az anyagfelhasználás mennyiségét vagy értékét kell elosztanunk az előállított termékmennyiséggel. Így kiszámolható, hogy például egy kilogram kenyér előállításához mennyi lisztre volt szükség.

Az anyagkihozatali mutató azt mutatja meg, hogy egységnyi anyag felhasználásával mennyi terméket lehetett előállítani. Kiszámításakor az előállított termék mennyiségét el kell osztani az anyagfelhasználás mennyiségével. Kiszámítható így például, hogy 1 kg lisztből mennyi kenyeret lehetett előállítani.

A készletek forgási sebessége kétféle mutatóval jellemezhető. A fordulatok száma azt mutatja meg, hogy az adott készletfajta az adott időszak alatt hányszor cserélődi ki, térül meg az eladási forgalomban. Kiszámításakor az adott időszak eladási forgalmát kell elosztani az adott időszak átlagkészletének értékével. Mértékegysége a fordulat.

A forgási idő azt mutatja meg, hogy az átlagkészlet értéke átlagosan hány nap alatt térül meg az eladási forgalomban. Kiszámításához az átlagkészlet értékét el kell osztani az egy napra jutó eladási forgalommal. Mértékegysége a nap.

A készletek értékeléséhez más mutatószámokat is használhatunk, például a megoszlási viszonyszámot, amellyel vizsgálható az egyes készletfajták aránya az összes készleten belül. A dinamikus viszonyszámok segítségével a készletek időbeli változása vizsgálható, de a készletgazdálkodásban használt mutatószámok közé sorolhatóak a középértékek is: az átlagok, a módusz és a medián is.

A készletek finanszírozásának eszközei

A készletek finanszírozásának eszközei lehetnek saját pénzeszközök, tartós passzívák – például munkabértartozás, adókötelezettségek -, szállítókkal szembeni tartozások, az év közben képződő és a vállalkozásnál maradó nyereség, bankhitelek és váltók is. A készletek finanszírozása esetén fontos ügyelni a likviditás, vagyis folyamatos fizetőképesség biztosítására is. A vállalkozásnak figyelemmel kell kísérnie a fizetési határidőket, össze kell hangolnia a be- és kiáramló pénzeket.

Befejezés

Összegezve elmondható, hogy a vállalkozások működéséhez nélkülözhetetlenek a készletek, melyek beszerzése, vállalaton belüli mozgatása és értékesítése a logisztika elsődleges feladata. A készletek különböző mutatószámokkal elemezhetőek, finanszírozásuk több forrásból is megvalósítható.

Kulcsszavak:

logisztika, beszerzés, termelésellátás, értékesítés, üzletkötés, saját termelésű készletek, vásárolt készletek, anyagok, áruk, betétdíjas göngyölegek, fajlagos anyagfelhasználás, anyagkihozatali mutató, készletek forgási sebessége, fordulatok száma, forgási idő, megoszlási viszonyszám, dinamikus viszonyszámok, középértékek, likviditás

4. tétel: Az általános forgalmi adó, a társasági adó és a személyi jövedelemadó (A vállalkozás és az államháztartás kapcsolata)

A vállalkozás és az államháztartás kapcsolata_4: Az általános forgalmi adó, a társasági adó és a személyi jövedelemadó

Definiálja az adózással kapcsolatos fogalmakat: adó alanya, tárgya, alapja, mértéke, adómentesség, adókedvezmény!

Ismertesse az általános forgalmi adó (áfa), a társasági adó és a személyi jövedelemadó jellemzőit! Térjen ki mindegyik esetben az adóalanyra, az adó alapjára és az adó mértékére!

Bevezetés

Feleletemben szeretném bemutatni az adózással kapcsolatos legfontosabb fogalmakat, illetve három fontos adófajtát, az általános forgalmi adót, a társasági adót és a személyi jövedelemadót.

Az adózással kapcsolatos fogalmak

Az adók az államháztartás legfontosabb bevételei közé tartoznak, ezek az állam által kivetett, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli befizetési kötelezettségek. A legfontosabb adózással kapcsolatos fogalmak az adó alanya, tárgya, alapja és mértéke, valamint az adómentesség és az adókedvezmény.

Az adó alanyának nevezzük azt a személyt vagy közösséget, akit a jogszabály adófizetésre kötelez. Például személyi jövedelemadó esetén az adó alanya a magánszemély.

Az adó tárgya az a dolog, tevékenység, esemény vagy bevétel, amelyhez az adófizetési kötelezettség kapcsolódik. Az adó tárgya lehet például jövedelem, termék, nyeremény vagy ingatlan is.

Az adó alapja az a pénzben vagy más mértékegységben kifejezett mennyiség, amit alapul vesznek az adó kiszámításakor. Például a személyi jövedelemadó alapja a naptári évben megszerzett összes adóköteles jövedelem.

Az adó mértéke az adóalap egységére jutó adó összege, kifejezhető tételesen (például Ft/fő) és százalékosan is, például a személyi jövedelemadó esetén az adó mértéke 16%. A százalékosan meghatározott adómérték lehet lineáris és progresszív. A lineáris adómérték esetén az adó mértéke az adó alapjának nagyságától függetlenül állandó, a progresszív adómérték esetén az adó mértéke az adó alapjának egy bizonyos szintje felett megváltozik.

Az adókedvezmény a kiszámított adó összegének mérséklését jelenti, ebben az esetben az adó egy meghatározott részét nem kell megfizetni.

Az adómentesség teljes felmentést jelent bizonyos előírt adókötelezettség alól. Például adómentes jövedelem a családi pótlék, a nyugdíj és a szociális ellátás is.

A továbbiakban szeretném bemutatni az általános forgalmi adót, a társasági adót és a személyi jövedelemadót.

Az általános forgalmi adó

Az általános forgalmi adó, vagyis az áfa a termékek és szolgáltatások forgalmazásának teljes folyamatát átfogja, mindig fel kell számolni, ha a terméket vagy szolgáltatást értékesítik. Az értékesítő áthárítja az áfát a termék vagy szolgáltatás vevőjére, fogyasztójára, vagyis az adó terhét mindig a végső fogyasztó viseli.

Az értékesítéskor felszámított adót fizetendő adónak, a vásárláskor felszámított adót előzetesen felszámított (levonható) adónak nevezzük. Az adott vállalkozás a fizetendő és a levonható adók különbözetét fizeti be az állami költségvetésbe.

Ha a fizetendő adó nagyobb, mint a levonható adó, a különbözetet be kell fizetni. Ha a levonható adó a nagyobb, mint a fizetendő, akkor a különbözetet a vállalkozás visszaigényelheti.

Az adó nem költség, azaz az eszközök felhasználásakor a termelés költségeit nem növeli. Az áfa számlaadási kötelezettségre épül, az adó visszaigénylésének feltétele a pontosan kiállított számla.

Az áfa esetén az adó alapja az eladott termék vagy szolgáltatás felárral növelt, engedményekkel és visszáruval csökkentett értéke. Az adó mértéke jellemzően 27%, de bizony termékekre és szolgáltatásokra 5 vagy 18%-os áfakulcs vonatkozik, erről az áfa törvény rendelkezik.

Az adómentesség az áfa esetén azt jelenti, hogy a jogszabály bizonyos értékesítéseket és vállalkozói kört mentesít az adókötelezettség alól. Az ilyen esetekben a vállalkozásnak nem kell felszámítania az értékesítési árban az áfát, de nem is igényelheti vissza a beszerzéseit terhelő adót. Megkülönböztetünk alanyi és tárgyi adómentességet.

Az alanyi adómentességet azok az adóalanyok választhatják, akiknek az árbevétele a törvényben előírt összeg, 5.000.000 Ft alatt marad. Az ilyen vállalkozások nem vezetnek áfa nyilvántartásokat, nem számolnak fel adót. Az értékhatár túllépése esetén azonban az adómentességül megszűnik, és két évig nem választhatják az alanyi adómentességet.

A tárgyi adómentesség bizonyos értékesítési, szolgáltatási tevékenységekre vonatkozik, ide tartozik az akkreditált oktatás, a kollégiumi ellátás, a szociális ellátás és a postai szolgáltatás is.

A társasági adó

A társasági adó a vállalkozásokat terheli, a vállalkozási tevékenységet folytató adózó jövedelme után kell megfizetni. Az adókötelezettség a vállalkozási tevékenység megkezdésének napjától a tevékenység befejezésének napjáig tart.

A társasági adó esetén az adó alapja az adózás előtti eredmény, amihez hozzá kell adni az adóalapot növelő tételeket, és le kell vonni belőle az adóalapot csökkentő tételeket.

Az adó mértéke a pozitív adóalap 10%-a 500.000.000 Ft-ig, azon felül viszont 19%.

A kiszámított adót csökkenthetik bizonyos adókedvezmények, például a kis- és középvállalkozások adókedvezménye és a fejlesztési adókedvezmény.

A személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadót a munkavállalók fizetik, az adó alapja a munkavállaló adóévi összes jövedelme, mértéke 16%.

Befejezés

Az egyes adófajtákat tehát jellemezhetjük az adó alanyával, tárgyával, alapjával és mértékével, illetve fontos figyelembe venni az adófajtára jellemző adókedvezményeket és adómentességet is.

Kulcsszavak:

adó, adó alanya, adó tárgya, adó alapja, adó mértéke, adókedvezmény, adómentesség, általános forgalmi adó, fizetendő és levonható áfa, alanyi adómentesség, tárgyi adómentesség, társasági adó, személyi jövedelemadó

3. tétel: Az adók és támogatások (A vállalkozás és az államháztartás kapcsolata)

A vállalkozás és az államháztartás kapcsolata_3: Az adók és támogatások

Ismertesse az államháztartás alrendszereit, az államháztartás kapcsolatát a vállalkozásokkal!

Értelmezze az állami költségvetés egyenlegét!

Ismertesse és magyarázza meg az állam legfőbb bevételeit!

Csoportosítsa az adókat az adóteher viselője és az adóztatás jogosultsága szerint!

Sorolja fel a vállalkozást valamint a munkavállalót terhelő befizetéseket!

Ismertesse az állami támogatások fajtáit!

Bevezetés

Feleletemben szeretném bemutatni az államháztartás és a vállalkozások kapcsolatát, az államháztartás alrendszereit, az állam költségvetését, bevételeit, a különböző adókat és azok csoportosítási módjait, a vállalkozásokat és a munkavállalókat terhelő befizetéseket és az állami támogatások fajtáit.

Az államháztartás alrendszerei és kapcsolata a vállalkozásokkal

Az államháztartás az állam funkcióinak ellátását szolgáló gazdálkodási rendszert jelenti, magában foglalja a közpénzekkel és közvagyonnal való gazdálkodást, illetve annak jogi szabályozását. 2010. január 1-je óta az államháztartás két alrendszerből, a központi és az önkormányzati alrendszerből tevődik össze.

A vállalatok kétféle módon kapcsolódnak az állami költségvetéshez: egyrészt adókat és egyéb befizetéseket teljesítenek az állam felé, másrészt bizonyos esetekben az állam támogatásokat nyújt a vállalkozásoknak.

Az állami költségvetés

Az állami költségvetést az állam bevételei és kiadásai alkotják, vagyis az állami költségvetés egyenlege az állam pénzügyi helyzetét mutatja meg, három különböző egyenlegtípusról beszélhetünk. Ha a bevételek összege meghaladja a kiadásokét, a költségvetés szufficites, az államnak megtakarítása képződik, ha viszont a kiadások összege magasabb a bevételekénél, akkor deficites költségvetésről beszélünk, ebben az esetben az állam hitelfelvételre kényszerül. Ha a bevételek és a kiadások összege megegyezik, nullszaldós költségvetésről beszélünk.

Az állam legfontosabb bevételei

Az államháztartás legfőbb bevételei közé az adók, vámok és illetékek tartoznak. Az adó az állam által kivetett, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli befizetési kötelezettség. A vám a vámhatáron áthaladó áruk után fizetendő speciális adó. Az illeték egy előre meghatározott mértékű, közvetlen ellenszolgáltatás fejében kötelezően teljesítendő befizetés, azon költségek megtérülését szolgálja, amelyek államigazgatási és bírósági szervek eljárásaival kapcsolatban merülnek fel.

A továbbiakban az adókat szeretném részletesebben bemutatni.

Az adók csoportosítása

Az adókat megkülönböztethetjük az adóteher viselője és az adóztatás jogosultsága szerint. Az adóteher viselője szerint beszélhetünk közvetlen és közvetett adókról. A közvetlen adók esetében az adó fizetője és az adóteher viselője ugyanaz a személy, ilyen adó a személyi jövedelemadó és a társasági adó. Közvetett adó esetén eltér egymástól az adó fizetője és az adóteher viselője, ilyen adó az áfa és a jövedéki adó is.

Az adóztatás jogosultsága szerint megkülönböztetünk központi és helyi adókat. A központi adókat, például az áfát, társasági adót és a személyi jövedelemadót a központi költségvetésbe kell befizetni, a helyi adókat viszont a helyi önkormányzatok szabják ki, és nekik is kell befizetni, ilyen adó a kommunális adó, a helyi iparűzési adó és a telekadó is.

A vállalkozásokat és a munkavállalókat terhelő befizetések

Szeretném bemutatni a vállalkozásokat és a munkavállalókat terhelő befizetéseket is. A vállalkozásokat a társasági adó, az egyszerűsített vállalkozói adó, az áfa (általános forgalmi adó), a jövedéki adó és a helyi adók érintik, illetve vannak olyan befizetési kötelezettségeik, amik nem adók, ilyen például a társadalombiztosítási járulék és a szakképzési hozzájárulás is. Ezek a kötelezettségek a vállalkozásokat terhelik, és ők is fizetik be azokat.

Vannak olyan befizetések, amelyek a munkavállalókat terhelik, például a személyi jövedelemadó és a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, ezeket a vállalkozás levonja a munkavállaló keresetéből, és befizeti azokat az állami költségvetésbe.

Az állami támogatások

Az állami költségvetés kiadásainak egy részét a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások adják. Ezek a támogatások két csoportba sorolhatóak, lehetnek közvetlenek és közvetettek. Közvetlen támogatás esetén az állam a központi költségvetésből kiutal egy bizonyos pénzösszeget a vállalkozás számára. Ide tartoznak például a normatív támogatások, mikor az állam bizonyos mennyiségek, például termőterület mérete vagy oktatott személyek száma alapján adja a támogatást, de ide sorolhatóak az egyedi támogatások és a munkahelyteremtő beruházások támogatása is.

Közvetett támogatás esetében nem pénzkiutalás történi, hanem az állam lemond az őt megillető bevételek egy részértől, például bizonyos adókból kedvezményeket ad. Az adókedvezmény a kiszámított adó mérséklését jelenti, az adó egy meghatározott részét nem kell befizetni.

Befejezés

Az államháztartás tehát egy olyan gazdálkodási rendszer, ami az állam feladatainak ellátását szolgálja, a feladatok költségeit az állami költségvetésből valósíthatja meg. Az állami költségvetés egyenlegét a bevételek és kiadások adják meg. A bevételek jelentős részét a különböző adók teszik ki, melyek egy része a vállalkozásokat és a munkavállalókat terheli. A kiadások közé tartoznak az állami támogatások, melyekkel az állam a vállalkozásokat segíti.

Kulcsszavak:

államháztartás, állami költségvetés, központi alrendszer, önkormányzati alrendszer, költségvetési egyenleg, szufficites költségvetés, deficites költségvetés, nullszaldós költségvetés, adó, vám, illeték, közvetlen adó, közvetett adó, központi adó, helyi adó, társasági adó, egyszerűsített vállalkozói adó, áruforgalmi adó, jövedéki adó, helyi adó, társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, személyi jövedelemadó, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, közvetlen állami támogatások, normatív támogatások, közvetett állami támogatások, adókedvezmény

Gyakorló feladatok a marketing témaköréből

Marketing, marketinggondolkodás

1. Nevezze meg a marketing-mix öt elemét, és csoportosítsa a felsorolt elemeket!

1.P	2.P	3.P	4.P	5.P

garancia, hitelkondíciók, kreativitás, részletfizetés, reklám, katalógusár, szállítás, személyes eladás, jó kapcsolatteremtő képesség, készlettartás, márkanév, termék bolton belüli helye, minőség, közönségkapcsolatok

2. feladat
a, Nevezze meg a hiányzó marketingkommunikációs elemeket!

1.	2. Eladásösztönzés	3.	4. Személyes eladás

b, Írja be a promóciós eszközöket a megfelelő oszlopokba!

telemarketing, sajtótájékoztató, ügynöki áruminta, adományok, katalógus, mozgókép, sorsjátékok, PR, árukapcsolás, külső csomagolás, beszédek, hirdetőtáblák

3. Sorolja be az alábbi jellemzőket a termékéletgörbe szakaszaihoz! Minden betű csak egyszer szerepelhet!

A, minimális profit

B, a profit stabilizálódik

C, a promóciós költségek csökkennek

D, lassú forgalomnövekedés

E, csökkenő forgalom

F, gyenge termék felismerése
G, gyakoribb használat támogatása

H, versenytárs fogyasztóinak meghódítása

Bevezetés	Növekedés	Érettség	Hanyatlás

4. Válassza ki aláhúzással azt az 5 eszközt, ami a termékpolitika eszköze lehet!

a termék tulajdonságainak bővítése; apró ajándékok eladáskor; az ár emelése; terméktulajdonságok kiszélesítése; az ár csökkentése; többféle méret; hirdetések számának fokozása; az üzletekben tematikus áruelhelyezés; többcélú üzletekben értékesítés; a csomagolás megújítása; a termék minőségének javítása; árubemutatók nagy forgalmú üzletekben; árukapcsolás – közös csomagolásban; egyet fizet kettőt kap akció; új hirdetési mód, amit még nem alkalmaztunk

5. Végezze el az összehasonlítást a táblázat alatti felsorolás alapján (a betűket írja a megfelelő cellába)!

Megkülönböztető ismérvek	Értékesítési koncepció	Marketingkoncepció
Vevőorientáció
Kiindulópont
Eszköz
A koncepció célja

A, Profit költségcsökkentés és értékesítési volumen növelésén keresztül.
B, Nem a vevő, hanem az eladandó termék van a középpontban.
C, A fogyasztói szükséglet kielégítése érdekében összehangolja a marketingfeladatokat.
D, A vevő szükséglete a meghatározó.
E, Agresszív reklám, rámenős értékesítés.
F, A meglévő terméket próbálják eladni mindenáron.
G, A piac igényeiből indul ki, azt termeli, amit el lehet adni.
H, Profit hosszú távon, a fogyasztói igények kielégítésével.

6. Párosítsa a fogalmakat a leírásokkal!

A.Hasznosság, B.Érték, C.Elégedettség

1. Az adott szükséglet kielégítésére felkínált termékek közül a legtöbb előnyt nyújtja.

2. A termék mennyire képes kielégíteni a fogyasztó szükségleteit.
3.A termék megfelel a vevő elvárásainak.

7. Válasszon ki az alábbi felsorolásból 3 makrokörnyezeti elemet! (3-nál több aláhúzás esetén a rossz válaszért pontlevonás jár!)

demográfiai környezet, marketingtanácsadók, jogszabályok, fogyasztók, márka-versenytársak, természeti erőforrások, piaci közvetítők, pénzügyi szolgáltatók

8. Igazak vagy hamisak az alábbi állítások?

a, A makrokörnyezet a vállalkozásra és annak mikrokörnyezetére is hatással van.
b, A drágább terméknek a vásárló nem tulajdonít jobb minőséget.
c, A termékkoncepció lényege, hogy a fogyasztót rá kell venni, hogy többet vásároljon.
d, A közvélemény a vállalkozás mikrokörnyezetének egyik eleme.
e, A hasznosság lényege, hogy a fogyasztó a számára legértékesebb terméket választja.
f, A szolgáltatás egyik jellemzője az ingadozás.
g, A gazdasági környezet egyik tényezője a jövedelem.
h, Az értékesítési koncepciót a piactól a termelés felé haladás jellemzi.

9. Tegyen egymástól különböző javaslatot az alábbi termékek bolt nélküli értékesítésére a hazai példák alapján!

a, könyvek, folyóiratok
b, sporteszközök, sportgépek
c, textilipari, konfekciótermékek
d, kozmetikai készítmények

10. nevezzen meg két Maslow-i szükségletcsoportot, és hozzon rájuk egy-egy példát is!

a,
b,

2. tétel: A marketing-mix (Marketing és marketinggondolkodás)

Marketing és marketinggondolkodás_2.: A marketing-mix

Definiálja a termék fogalmát! Ismertesse, hogy a vállalat miről hoz döntéseket a terméket illetően! Mutassa be a termék-életgörbét!

Definiálja az ár fogalmát! Melyek az árképzés szempontjai? Ismertesse az árstratégiák  és az árpolitikák fajtáit!

Sorolja fel és jellemezze az értékesítési csatornákat! Térjen ki a bolt nélküli kereskedelem fajtáira is!

Jellemezze a promóciós mix elemeit (reklám, SP, PR, személyes eladás)

Bevezetés

A tétel a marketing-mix-szel és elemeivel foglalkozik, a feleletemben ezeket szeretném bemutatni. A marketing-mix a marketingeszközök kombinációját jelenti, ezekkel az eszközökkel tud a vállalat a fogyasztókra hatást gyakorolni. A marketing-mixet a 4P alkotja, ez a termékpolitika, az árpolitika, az értékesítési politika és a piacbefolyásolás, másnéven promóciós mix. A továbbiakban az egyes elemeket fogom bemutatni.

Termékpolitika

A termék az emberi munkának valamely szükséglet kielégítésére alkalmas eredménye. A termékkel kapcsolatban a vállalatoknak a következő termékpolitikai döntéseket kell meghoznia:

- minél nagyobb legyen a termékválaszték, hogy a szükségletek minél nagyobb részét ki tudják elégíteni

- a termék jó minőségét biztosítani kell

- termékjellemzők: időről időre elemezni kell, hogy a fogyasztók a terméken milyen jellemzőket tartanak fontosnak

- formatervezés, stílus: a termék formája, külleme, megjelenése fontos a fogyasztóknak

- márka, védjegy: a védjegy védi a terméket, a márka megkülönbözteti a többi terméktől, biztonságot nyújt, hiszen ha tudja hogy az adott márka megbízható, akkor újra azt fogja venni

- címkézés

- szolgáltatások a termékhez: tájékoztatás, kipróbálás, garancia, részletfizetési lehetőség stb.

1. ábra: Az általános termékéletgörbe

Az egyes termékek életútját a piacra való bevezetéstől a termék piacról való kivezetéséig a termékéletgörbe mutatja be, melynek szakaszai a következők: (a lerajzolt ábrán lehet mutatni ezeket a szakaszokat)

1. Bevezetés szakasza: ebben a szakaszban lassú forgalomnövekedés és minimális profit a jellemző.

2. Növekedés szakasza: itt javítják a termék minőségét, új értékesítési csatornákba vezetik be a terméket, új piaci szegmentumba kerül a termék. A fajlagos termelési költségek csökkennek, a profit növekszik.

3. Érettség szakasza: a forgalomnövekedés befejeződik, a profit stabilizálódik. Ebben a szakaszban igyekszik meghódítani a vállalkozás a versenytársak fogyasztóit is.

4. Hanyatlás szakasza: ekkor már a forgalom és a profit is csökken. A vállalkozás csökkentheti a termék árát vagy ki is vonhatja a piacról.

Árpolitika

A marketing-mix második eleme az árpolitika. Az ár az a pénzmennyiség, amelyet a vásárló ad az eladónak, az áru ellenértékének pénzben kifejezett értéke.

Az árképzéskor, vagyis az árak kialakításakor a következő szempontokat kell figyelembe venni:

- ha alacsony az ár, akkor nincs nyereség

- ha magas az ár, akkor nincs kereslet

- figyelni kell helyettesítő termékek árait és a versenytársak árait is

A vállalatok különböző árstratégiákat alkalmazhatnak, melyeknek célja a fogyasztók befolyásolása:

- szegmentumok szerinti árképzés esetén az eladó bizonyos fogyasztói csoportok számára kedvezményeket nyújt, például a nyugdíjasok vagy diákok számára

- kiárusítási árat jelentős mennyiségű felhalmozott készlet esetén állapítanak meg, a cél, hogy a vállalat túladjon a készleteken, általában szezon végi kiárusításokkor alkalmazzák

- lélektani árnak nevezik a 9-es végű árképzést, ilyenkor a fogyasztó az első számjegyhez köti az ár nagyságát, az 1999 Ft-os terméket olcsóbbnak érzékelik, mint a 2000 Ft-os árat

A versenytársakkal szemben a vállalatok jellemzően két árpolitikát alkalmaznak. Lefölöző politika esetén a termék ára a piacra való bevezetéskor magasan indul, majd mikor a kereslet növekedésének hatására a költségek csökkennek, a vállalat mérsékli az árat. Behatoló árpolitika esetén, a termék ára a bevezetéskor is alacsony, ezzel a vállalat megelőzheti a konkurenciát, a termék uralkodóvá válik a piacon, így a vállalat költségei csökkennek, és a termék nyereségessé válik.

Értékesítési politika

A marketing-mix harmadik eleme, az értékesítési politika azt foglalja össze, hogyan jut el a termék a termelő vállalattól a fogyasztóhoz.

Közvetlen értékesítés esetén a fogyasztó közvetlenül a termelőtől vásárolja meg a terméket. Ennek előnye, hogy a személyes találkozás miatt könnyebben kialakul a bizalom, a közvetítők árrése nem drágítja meg a terméket, hátránya viszont, hogy a termelő csak egy kisebb méretű piacot tud elérni.

Közvetett értékesítés esetén a termelő és a fogyasztó között megjelennek közvetítők is. Egyszintű csatorna esetén a termelő egy kiskereskedőnek adja el a termékeit, kétszintű csatorna esetén pedig egy nagykereskedőnek, aki továbbadja egy kiskereskedőnek, és végül így jut el a termék a fogyasztóhoz. A közvetett értékesítés előnye, hogy a termék több fogyasztóhoz is eljuthat a közvetítők segítségével, hátránya viszont, hogy a közvetítők árrése miatt jelentősen megnövekedik a termék ára.

Az értékesítés egyik speciális módja, a bolt nélküli kereskedelem egyre jellemzőbb napjainkban. A bolt nélküli kereskedelemnek több módja is van, az egyik a direkt marketing, mely során a kínált termék leírásával találkozik a fogyasztó, aki ezután megrendelheti a terméket telefonon, írásban vagy az interneten keresztül. Ezt a módszert alkalmazzák a csomagküldő vállalatok és a webáruházak is.
Egy másik mód a közvetlen eladás, amely során a vállalatot képviselő ügynökök személyesen keresik fel a fogyasztókat, akik tőlük rendelhetik meg a termékeket. Ezt a módszert alkalmazza például az Avon és az Oriflame.
A harmadik jellemző módszer az automatákból történő árusítás, melynek segítségével a vállalatoknak nem kell külön üzlethelyiségeket fenntartaniuk, a fogyasztók a kihelyezett automatákból jutnak hozzá a termékhez.

Piacbefolyásolás, promóciós mix

A negyedik marketing-mix elem a promóciós mix, melynek elemei a reklám, az eladásösztönzés, a közönségkapcsolatok és a személyes eladás.

A reklám egy fizetett, nem személyes, széles körre ható befolyásolás. Feladatat, hogy a fogyasztókkal megismertesse a termék jellemzőit, a beszerzés lehetséges helyeit, erősítsek a termékhez való pozitív hozzáállást, emlékeztesse a vevőt a termékre, és megerősítse a vevő elégedettségét. Reklámeszközök lehetnek többek között különböző közterületi felületek, sajtótermékek, a rádió, a televízió és az internet is.

Eladásösztönzésnek nevezünk minden olyan módszert, ami a fogyasztókat vásárlásra ösztönzi. Az eladásösztönzés eszközei az áruminták, kóstoltatások, kiállítások, a különbözö kuponok, törzsvásárlói jutalmak és nyereményjátékok is.

A közönségkapcsolat, másnéven PR feladata, hogy a vállalatról kedvező képet alakítson ki. Célja, hogy megszerezze és megtartsa a fogyasztók megbecsülését, rokonszenvét.

A személyes eladás során a vállalat egy képviselője személyesen tesz értékesítési ajánlatot a vevők számára. Fontos, hogy ezek a képviselők, eladók jó meggyőző képességgel rendelkezzenek, udvariasak és kedvesek legyenek, a termékkel kapcsolatban pedig jól felkészültek legyenek.

Befejezés

A vállalatok az általam bemutatott marketingeszközökkel igyekeznek befolyásolni a fogyasztókat. Ahhoz, hogy a vállalat sikeres legyen, ezeket az eszközöket összehangoltan, egy átfogó stratégia mentén kell alkalmazni.

Kulcsszavak:
marketing-mix, marketingeszközök, 4P, termékpolitika, árpolitika, értékesítési politika, piacbefolyásolás/promóciós mix, termékpolitikai döntések, termékéletgörbe, árstratégia, közvetlen és közvetett értékesítési csatorna, egyszintű és kétszintű értékesítési csatorna, bolt nélküli kereskedelem, direkt marketing, közvetlen eladás, automatákból való értékesítés, reklám, reklámeszközök, eladásösztönzés, közönségkapcsolat, PR, személyes eladás, összehangolt/átfogó stratégia

1. tétel: A fogyasztói magatartás (Marketing és marketinggondolkodás)

Marketing és marketinggondolkodás_1.: A fogyasztói magatartás

Ismertesse, miért fontos a fogyasztói magatartás megismerése, és sorolja fel a fogyasztók magatartását befolyásoló tényezőket!

Mutassa be a tényezőket, és hozzon rájuk példákat is!

Mutassa be a fogyasztás piaci körforgását, és ismertesse a fogyasztói piac modelljét!

Ismertesse a vásárlási döntés folyamatát!

Bevezetés

A tétel témája a fogyasztói magatartás, feleletemben szeretném bemutatni a fogyasztók megismerésének fontosságát, a magatartásukat befolyásoló tényezőket. Ismertetem a fogyasztói piac körforgását és a fogyasztói piac modelljét, valamit bemutatom a vásárlási döntés folyamatát.

A fogyasztói magatartás megismerésének célja az igények pontosabb felmérése. Ha a vállalat tudja, hogy mit szeretne a fogyasztó, a termékeit és szolgáltatásait ezekhez az igényekhez igazíthatja, ezzel is növelve a keresletét, és így a profitját. Az igények pontos kielégítése pedig növeli a fogyasztók elégedettségét.

A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők

A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezőket négy csoportba soroljuk, ezek a kulturális tényezők, a társadalmi tényezők, a személyes tényezők és a pszichológiai tényezők.

A kulturális tényezők közé a kultúra, a szubkultúra és a társadalmi osztály tartozik. A kultúra az a társadalmi közeg, amelyben az emberek mozognak, a szubkultúra pedig egy, az adott kultúrán belüli kisebb csoport. Ezek lehetnek vallási, nemzetiségi, de akár érdeklődési kör alapján létrejött csoportok, például emósok, rapperek. A társadalmi osztályok a társadalom tagozódását jelentik, beszélhetünk felsőosztályról, felső és alsó középosztályról, valamint felső és alsó munkásosztályról. Az egyes osztályok jellemezhetőek tagjaik foglalkozásával, képzettségével, jövedelmével, származásával, értékrendjével is.

A társadalmi tényezők közé a referenciacsoportok, a társadalmi szerepek és státuszok tartoznak. A referenciacsoport olyan személyekből áll, akiket az egyén a saját értékrendje, magatartása alakításában viszonyítási pontként kezel. A referenciacsoportok lehetnek olyan csoportok, amelyeknek az egyén már a tagja (ezek a formális és informális csoportok), olyan csoportok, amelyeknek a tagjává szeretnének válni (ezek az aspirációs csoportok), és olyan csoportok, amelyeknek az értékrendjét az egyén teljes mértékben elutasítja (ezek az aszociális csoportok). A társadalmi szerepek lehetnek nemi szerepek, szituációs szerepek (pl. eladó-vevő) és pozíciószerepek (pl. tanár-diák), ezek a szerepek egyben státuszok is, amelyek jelzik az egyénnek a társadalom értékrendjében elfoglalt helyét.

Személyes tényezőknek nevezzük a fogyasztó nemét, életkorát, családi életciklusát, foglalkozását, jövedelmét, iskolázottságát és személyiségét is. A családi életciklus azt mutatja meg, hol tart az egyén az életútján (házas-e már, vannak-e gyerekei), a személyiség esetén beszélhetünk extrovertált, tehát kifelé forduló, illetve introvertált, befelé forduló személyekről.

A pszichológiai tényezők közé a motiváció, az érzékelés-észlelés, a tanulás, az attitűd és az ízlés tartoznak.

Fogyasztás piaci körforgása és a fogyasztói piac modellje

A fogyasztói magatartás kapcsán fontos beszélni a fogyasztás piaci körforgásáról és a fogyasztói piac modelljéről. A piaci körforgás azt a folyamatot írja le, mely során a fogyasztóban kialakul egy hiányérzet, és ezt valamilyen módon kielégíti. Az ábrán látható, hogy a hiányérzetből, vagyis szükségletből egy konkrét termékre vagy szolgáltatásra irányuló igény alakul ki. Amennyiben a fogyasztó rendelkezik megfelelő vásárlóerővel, ez az igény fizetőképes keresletté alakul. Amennyiben a piacon van kínálat is, létrejöhet a vásárlás, amit a fogyasztás követ. A fogyasztás során megszűnik a hiányérzet, és így a fogyasztóban újabb szükségletek fogalmazódhatnak meg.

A fogyasztói piac modellje a vásárlási döntés kialakulásának folyamatát mutatja be. Az ábrán is látható, hogy a vásárlási döntésre külső és belső tényezők hatnak. A külső ingerek közé a marketing és a környezeti tényezők tartoznak, míg a belső tényezőket a vevő jellemzői és az adott vásárlási döntési folyamat adják. A belső tényezőket a vevő fekete dobozának nevezzük, a külső ingerek is erre hatnak.

A vásárlási döntés folyamata

A vásárlási döntés folyamatának öt lépése van, melyek a következők:

1. Problémafelismerés: Ebben a szakaszban a fogyasztóban felmerül egy hiányérzet, ami konkrét igénnyé alakul át.
2. Információgyűjtés: A probléma felismerése után a fogyasztó felkutatja a hiányérzet megszüntetésének lehetőségeit. Az információkat beszerezheti személyes, kereskedelmi, tömegkommunikációs és tapasztalati forrásból is – vagyis megkérdezheti ismerőseit, tájékozódhat szórólapokból vagy az eladóknál is, hagyatkozhat az internetre, televízióra, vagy ki is próbálhatja az adott termékeket.

3. Alternatívák értékelése: Az összegyűjtött információk alapján a fogyasztó értékeli a szóba jöhető termékeket, a számára fontos szempontok – például ár, minőség, tartósság – alapján rangsort állít fel köztük, így meghatározza a számára legjobb választást.

4. Vásárlási döntés: A fogyasztó a számára legjobbnak ítélt terméket választja, és megvásárolja azt.
5. Vásárlás utáni magatartás: A vállalat számára nem ér véget a vásárlással a folyamat, az is fontos számára, hogy a fogyasztó elégedett-e a megvásárolt termékkel. Ha elégedett, újra meg fogja vásárolni, és ajánlja másoknak is, míg ha elégedetlen, többé nem fog vásárolni, másokkal is megosztja negatív tapasztalatait, esetleg elégtételt is kér.

Befejezés

Összegezve elmondható, hogy a fogyasztói magatartás megismerése és megértése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy egy vállalat sikeres legyen, enélkül nem lesz képes maradéktalanul kielégíteni a fogyasztók igényeit, ami miatt a fogyasztók elpártolhatnak tőle.

Kulcsszavak:

fogyasztói magatartás; kulturális, társadalmi, személyes és pszichológiai tényezők; kultúra, szubkultúra, társadalmi osztály; referenciacsoportok; formális, informális, aspirációs és aszociális csoportok; társadalmi szerepek és státuszok; nem, életkor, családi életciklus, foglalkozás, jövedelem, iskolázottság, személyiség; motiváció, érzékelés-észlelés, tanulás, attitűd, ízlés; fogyasztás piaci körforgása, szükséglet, igény, vásárlóerő, kereslet, kínálat, vásárlás, fogyasztás; fogyasztói piac modellje, külső ingerek, belső tényezők, vevő fekete doboza; vásárlási döntés folyamata, problémafelismerés, információgyűjtés, alternatívák értékelése, vásárlási döntés, vásárlás utáni magatartás